Civilizációs szükségletek

Nepálban, vidéken az egész élet az áramellátás körül forog. Az előbb leírt napi ritmust nagyjából tartani lehet mindig, de az, hogy ezen kívül még mi fér bele az nagyon sok mindentől függ.

Például: Víz ellátás minden nap hajnalban egy órán át van. Ebben az órában elektromos pumpával lehet felnyomni a vizet a harmadik emeletre. Hogyha nincs pont akkor áram akkor nem lesz vizünk tehát csak a tárolt víz van, ami nem elég arra, hogy mosakodjunk. Hogyha amikor mosakodni akarunk épp nincs áram, akkor csak jéghideg vizünk van. A mosdás egyébként vicces, a harmadik emeletről viszünk le a meleg vizet vödörben a földszintre. Ott keverünk hozzá a csapból hideg vizet és beállunk a wc mellé. Lezuhanyzunk hideg vízben, majd mennyei pancsolást csapunk a forróvízből.

Egyébként pontosan tudjuk, hogy mikor lesz áramunk, a nappaliban ki van ragasztva a beosztás. Minden nap más órában nincs áram, vannak napok amikor sok van és vannak amikor kevés. Ma például délután 4-től 9-ig van áram és hajnalban volt, tehát ma van folyó vizünk(ez a wc szempontjából jó hír, mert nem kell leönteni).

A rendszer úgy működik, hogy az egész ország kis területekre van bontva és mindegyiknek meg van a saját áram beosztása. Az ország körülbelül a csúcsidőben szükséges áram 60%-át termeli meg így aztán folyamatosan változik, hogy ki kap áramot és ki nem. Ez amúgy egy alapvetően igazságos rendszer, bár nem tudom mennyire befolyásolja az adott környéken lakók társadalmi státusza, hogy „jó időben” vagy „rossz időben” kapnak-e áramot.

A természetes vizekben gazdag országban az áramtermelés nagy része a folyók energiájával történik. A mi közelünkben is van egy kisebb vízi erőmű, az egyik első kísérleti telep ami a 60-as években épült. Az áram helyzet rengeteg nehézséget okoz, egyrészt nyáron nagyon nehézzé teszi az étel tárolást. Nincsen esti családi TV nézés, nem jutnak el az emberekhez a napi hírek amikor épp áramszünet van. Az interneteléréshez arra van szükség, hogy az adott internet-pont nyitvatartási idejében legyen áram. Az internet amúgy teljesen más sebességen működik itt, kb. úgy kell elképzelni, mint nálunk a 2000-es évek elején. Olyan 60 másodperc körül van 1MB adat átvitele, ezért ha képeket akarok feltölteni akkor 3-5 percet várok mindegyikre.

De azért amikor nincs áram azt nem úgy kell elképzelni, hogy teljes sötétségbe borul körülöttünk a világ. A helyiek nálunk együtt összerakták a pénzt egy benzines generátorra, aminek a saját kábelei behálózzák a lakónegyedünket. Amit termel az éppen a világításra elég és napidíjat kell fizetni érte. A fürdőben például van egy rendes villanykapcsolónk és egy áramszüneti. Persze az a gyenge kis egyenáram amit a generátor termel nem alkalmas semmilyen bonyolultabb eszköz működtetésére, de megóv minket a teljes sötétségtől, és csökkentett üzemmódban az utcákon is ad egy kis fényt.

Ehhez a poszthoz nem tudok képet rakni mert egy óráig töltöttem fel az előzőt és lassan lekapcsolnak a hálózatról. Amúgy olvastok még és írjam tovább vagy hagyjam abba? 🙂