Így tehát napokra Kathmanduban ragadtam. Anil befogadott magához. Meg kellett hát tanulnom egy keleti nagyvárosban élni valamennyire, különben csak ülhetek a szobában és téphetem a hajamat a reptér szigorúan zárkózott kommunikációján, aminek esszenciája az, hogy a leghatározottabban próbálnak semmit sem mondani. Az egyetlen igazán nagy város Nepálban Kathmandu. Két milliós… Tovább
A Turkish Airlines TK-726-os számú Isztanbulból Kathmanduba közlekedõ járata 2015. március 3.-án, szerda reggel 7:25-kor kísérelt meg landolni Tribhuvan nemzetközi repterén, Nepál fõvárosában. Az 1400 méteren fekvõ picike nemzetközi reptéren való landolás nem mindig zökkenõmentes, a helyi légitársaságok hírhedtek a rendszeresen ismétlõdõ balesetek miatt. Azon a reggelen a pálya csúszós… Tovább
Most elnémultam. Eddig csak úgy ömlöttek belőlem a szavak, de immár napok óta csak őrlődök magamban, hogy hogyan írjam le az utunkat fel a magasba. Furcsa, hogy mennyire elmosódik sok minden, de mégis mennyi érzést hagyott bennem. Tudom, hogy amikor az élmény után este még mindig vizesen lefeküdtem a hideg… Tovább
Ram egy érdekes ember. Most, hogy már sok-sok napot töltöttem vele egyre jobban megismerem őt. Ahogy halmozódnak az apróságok egyre jobban látom, hogy sok mindenben elüt az átlagos nepálitól. Hogy életútja mennyire jellemzi a nepáli társadalomban éppen zajló forrongó változásokat, azt nem tudom, de biztos, hogy sok mindenben ő is… Tovább
Szóval itt ülök a hatodik nap végén 3200 méter magasságban. A helyzet, tovább bonyolódott. Hajnalban hatalmas mennydörgésre keltem és szakadó esőre. Ez önmagában még nem adott volna okot aggodalomra, a hegyi időjárás gyorsan változik. A helyzet kilenc körülre stabilizálódott, de mivel amúgy is rövid napot terveztünk, ezért az időveszteség nem… Tovább
Az ötödik napon elindultunk újra felfelé. A következő napokban több, mint 2000 métert fogunk emelkedni, hogy elérjük végcélunkat. Ahova mi megyünk, oda a felfelé menetel elsősorban pszichológiai, és nem fizikai kihívás. Pszichológiai, mert meg kell őrizni a lelki egyensúlyt, hogy az ember jó döntéseket hozzon és hogy a megfelelő sebességgel… Tovább
A narratívám lassan kezd feloldódni a hegyben. Ó, de narratíva nélkül nehéz történetet mesélni, úgyhogy el nem tudom képzelni mivel szolgálhatok helyette? Talán megpróbálom elmesélni, hogy mi is történik itt reggelente, jó? A hegyi levegő kicsit megzavarta a biológiai órámat, úgyhogy amióta itt vagyok napfelkelte előtt ébredek. Mivel a hálózsákon… Tovább
A harmadik este. Az első mélypontom. Kint száll a köd, míg én bent fekszem a sótétben, az ablak üveg félig betörve, árad a hideg. Todopani, ahol ma alszunk a turistautak kersztezésén fekszik. Betódult egy rakat amerikai és rekesz számra isszák a sört. Olyan mint egy youth hostel és egy pub… Tovább
A második nap egy enyhébb, de szintén 1000 m-es mászással telt. Na, de hogy is kell elképzelni az útnak ezt az első szakaszát? Nepál legnépszerűbb turista útvonalán haladtunk az első két napban, ami Nayapultól Poon Hill-ig hozott fel minket kb. 2000 méter szintkülönbséggel. Az út tömve van turistákkal, fölfele lefele… Tovább
(szóval, úgy tűnik, hogy 2-3 naponta lesz internetem a hegyen is… a vendégházak némelyikében ahol alszunk van és ma is van, úgyhogy az első napi élményt feltöltöm… viszont annyira lassú, hogy képeket nem fogok tudni felrakni amíg le nem értem, akkor majd rakok fel mindenhez… rengeteg képet csinálok, gyönyörű) Reggelre… Tovább